25. Boldogság - Csalódás

Emily szemszöge

- Úristen, Niall! - még mindig sokkban vagyok, és persze, hogy Niall éhes lett, így elhagytuk a szobát, de észrevettem valamit. Jobban mondva egy képet, keretben, amin én, Greg és Niall épp eszünk. A többik persze erre kijöttek és kíváncsian vigyorogtak rám..
- Mehetünk akkor enni? - kérdezi Niall, mire visszateszem a helyére a képet és elindulunk le a többiekkel társulva.
- Ezek szerint akkor tetszett a szobád? - kérdezte nevetve Liam.
- Imádta. - válaszolt Niall büszke mosollyal.
- Pontos vagy. - mondja Zayn.
- Nem mondta el a te bátyád? Akkor majd én. Úgy lépett be a szobámba, hogy "Lou haver segíts. Emily ki lesz akadva. Ő lány, szereti a rózsaszínt, rajong a rózsaszínért, ki fog nyírni." Szóval felcsaptunk lakberendezőnek és miután Niall megtudta, hogy a kedvenc színed fekete olyan boldog lett, hogy le se lehetett lőni. - mondta Louis. Ránéztem Niallra aki kisfiús mosollyal nézet rám vissza.
- Aranyos. - mosolyogtam vissza rá. - Nézünk filmet! - kiáltottam fel.
- Nem keltem fel Elt ezért! - emelete fel a kezét Louis.
- Jól van répa király ezért nem kell.-mondtam. - Viszont ha nem probléma kicsit beilleszkednék. - mondtam nekik. Bementem a szobámba és azt be is csuktam. Kinyitottam a bőröndöket, és bepakoltam őket a szekrényembe. Úristen, de fura. Ezután ledőltem az ágyra. Nagyon kényelmes volt, majdnem elaludtam, de valaki kopogtatott, ezért felültem.
- Gyere! - kiabáltam ki és bejött a fürtöcske, akinek elbővülő szemei vannak.
- Jössz akkor filmet nézni? - kérdezte én meg megráztam a fejem.
- Elfáradtam. - jelentettem ki és visszadőltem az ágyra és elhelyezkedtem. Hallottam ahogy az ajtó csukódik. Jól itt hagyott.
- Srácok! 20 perc múlva megyek. Van egy kis dolgom. - kiabálta le Harry, majd visszajött. Becsuktam a szemem, úgy mintha aludnék.
- Tudom hogy nem alszol Em. - búgta kellemes hangján. Mivel a bal oldalamon feküdtem, a hátamra fordított.
- Oké akkor ha alszol akkor csinálhatok veled, bármit? - suttogott. Nem válaszoltam csak nyeltem egy nagyot. - Rendben. - mondta és megcsókolt. Nem csókoltam vissza, pedig nagyon akartam. Pár perccel később mikor rájött nem fogom visszacsókolni abbahagyta. - Tényleg alszol vagy nincs kedved hozzám? Remélem az első. - mondta és belesóhajtott a számba. - Na ide figyelj úgy is tudom hogy nem alszol. Ha szeretnél velem randizni, legyél lent 5 perc múlva. Ha nem akkor nem erőlködök tovább. - mondta és puszit nyomott a számra. Lemászott rólam és kiment. Mielőtt felültem volna először a szememet nyitottam ki, hogy tényleg elment. Miután meggyőződtem magam sikítottam egy nagyot amit nem kellett volna. El ijedten rohant be a szobámba, álmosan.
- Nyugi. Nem történt semmi vagyis de! - mondtam és elvigyorodtam.
- Mi történt, drága? - kérdezte és leült velem szembe.
- Hát itt volt Harry és megcsókolt, de nem csókoltam vissza és azt mondta, ha tényleg szeretnék vele randizni 5 perc múlva legyek lent. - mondtam és megijedtem. - El fogok késni. - mondtam neki ijedten.
- Gyere csinálunk nekik popcornt és lemegyünk. - fogta meg a kezem.
- Hova megyünk le hisz a nappaliba lesznek. - magyaráztam neki, mire felröhögött.
- Arról csak álmodj tovább. - mondta és kivette a kukoricát. Beöntötte egy tálba és lementünk. Nem volt semmi különös egészen addig amíg ki nem nyitott egy ajtót, amiben a fiúk ültek és épp akkor kezdődött a mozi. Leültünk csendben. El megsúgta hogy a fiúk valami horrort választottak és mikor félnek megijesszük őket. Nem kellett sokat várni, mert már meg is történt az első gyilkosság. Én Harry háta mögé mentem még El Louishoz. Elszámoltunk 3-ig és támadtunk. Mind az öten ugrottak egyet, majd gyorsabban kezdték venni a levegőt.
- Ti normálisak vagytok? - kérdezte Louis.
- Drága Louis. Mikor voltunk mi azok?-kérdezte El nevetve. Én Harryre próbáltam koncentrálni, de még mindig lihegett.
- Tudjátok hogy ezért bünti jár! - egyenesedet ki Harry hülye vigyorral. Ijedten néztem El-re aki ugyan így tett. Hiába menekültünk volna, lefogtak. Harry úgy vonszolt ki engem hogy közbe ütögettem, de nem érdekelte.
- Harry mit akarsz? - kérdeztem félve.
- Tudod nekünk is van ám medencénk! - mondta elvigyorodva.
- Nem Harry kérlek szépen ne. - mondtam de szerencsémre hatalmas levegőt vettem és befogtam mert akkor dobott bele. Mikor feljöttem a vízbe úgy tettem hogy nem tudnék úszni. Hisz ez hülyeség.
- Nem tudok úszni! - mondtam neki. Láttam az aggodalmat a szemében de nem érdekelt. Ő beledobott.
- Gyere segítek! - mondta és nyújtotta a kezét az alkalmat kihasználva én is behúztam. Miután feljött felröhögött és közeledett felém. Körbe néztem és El meg Louis már eltűntek.
- Szóval fent voltál? - kérdezte és a falhoz szorított.
- Igen. - mondtam neki.
- De késtél! - mondta szigorúan.
- Bocsi Elt felkeltettem, mert siki...- fogtam be a számat mielőtt kimondtam volna a szót. Harry elvigyorodott és még közelebb nyomott a falhoz.
- Szóval...Akkor élvezted? - kérdezte meg.Aprót bólintott. - Én is. - suttogta a fülembe.
- Harry be fogsz kanosulni, ha kimászok! - válaszoltam neki mire elkerekedett a szeme.
- Mi van? -  kérdezte még mindig elkerekedett szemekkel.
- Megsúgok neked egy titkot..- mondtam és közelebb mentem hozzá. - El és Dani elmondott nekem pár elég fontos titkot a perverzségetekről. És én is az lettem. Csak még nem tudom mennyire. -mondtam és megpusziltam az orrát.Majd az arcát, de a száját kihagytam. Még jobban elkerekedett a szeme, majd magához tért.
- Kérlek légy a barátnőm. - mondta nekem meg le esett az állam. - Kérlek, te tökéletes vagy a számomra. Gyönyörű, szép, okos, kedves, szemtelen, perverz. - kacsintott rám.
- Harry..én nem tudom.... - nyögtem ki, de megcsókolt. Ezt most már viszonoztam. Egyre hevesebb lett a csókunk, de ezt is abba kellett hagyni. És nem a levegő hiány miatt.
- Khmm...Mit csináltok? - kérdezte Niall. Harry ijedten nézett rám, én meg elvigyorodtam.
- Szia Niall. - köszöntem neki majd kimásztam a medencéből és felálltam és puszit nyomtam az arcára. Harry is kiszállt és megállt mellettem. Lesütötte a szemét, de én néztem Niallt.
- Szóval? - kérdezte és felvonta a szemöldökét. Bólintottam mire elmosolyodott.
- Szóval az van hogy mi összejöttünk. - mondta Harry felnézve Niallre. Mikor Harry észrevette Niall arcát lefagyott.
- Nyugi haver. Reggel beszéltünk erről a húgomról, nem haragszom. - lépett eggyel közelebb hozzánk. - De ha megbántod nem hagyom szó nélkül. - mondta fegyelmeztető hangsúllyal. Harry bólintott, majd Niall visszament én meg Harry felé fordultam ő meg felém.
- Be szeretnéd jelenteni a többieknek? - kérdezte én meg bólintottam egy aprót. Összekulcsoltuk az ujjainkat és befele vettük az irányt. Mindenki gratulált nekünk majd tovább néztük a filmet. Mindenki boldog volt kivéve Liam. Nagyon de nagyon látszott rajta hogy szomorú. Hiányzik neki valami vagy valaki. Danielle! Hirtelen El felé fordultam és azt vettem észre hogy ő is Liamet nézte majd rám nézett. Bólintottunk egyet majd felálltunk.
- Hova mentek? - kérdezte Zayn. Kíváncsian nézett ránk mindenki, de én csak Liam szemét figyeltem.
- Azt akarjuk,hogy mindenki boldog legyen. - mondtam és megfogva El kezét kiszaladtunk vagyis szaladtunk egyenesen Danihoz. Nem lakott messze szerencsékre. Minden sötét volt, szerintem már aludt de nem érdekel. Nem hagyhatom, hogy Liam szomorú legyen. Szerencsémre nálam maradt a pót kulcs ezért halkan bementünk. A lakásban nem hallottunk semmit egy ideig. Elindultunk a lépcsőn felfelé. Hangokat hallottunk majd Dani szobája előtt megálltunk.
- Mindjárt! - mondta Dani.
- Sikítsd a nevem, bébi! - mondta egy ismeretlen férfi hang?!?!?
- Jake! - kiáltotta Dani. Itt lett elegem és berontottam. Felkapcsoltam a villanyt és...
- Te mi a Jóistent csinálsz, Danielle? - kérdeztem elkerekedett szemekkel a legjobb barátnőmtől.