55. Második esély :)

Emily szemszöge

Mi a faszomat akar? Komolyan...
- Így kell üdvözölni legjobb barátnődet? - húzza vicsorra a száját.
- Voltál mielőtt lenem feküdtél a pasimmal! - nézek a szemébe, majd le nézek rá. Farmert visel, csizmával és fekete szövet kabáttal, a sminkje visszafogott.
- Erről szeretnék veled és Liammel beszélni! - lök fel. És bemegy.
- Hé! Azért nem kéne...- nézek rá. Danit nem érdekli ő bemegy a nappaliba.
- Te mit keresel itt? - kiabál Liam. Beszaladok a nappaliba, ahol Liamnek már piros a feje és már áll és csak Danit nézi. A többiek néma csendben vannak én meg Harry mellé lépek.
- Aha, szóval igaz. Újra összejöttetek viszont most el kell rángassalak tőle, meg téged is mert beszélni valóm van veletek! - fogja meg az én és a Liam kezét.
- Nekem csörögsz kis telefon? - szalad ki a számon. Mindegyik fiú felkuncog de abba is marad ahogy engem és Liamet berángat a mozi szobába. Bezárja az ajtót és leültet minket majd elénk lép.
- Na szóval nagyon sajnálom, hogy megcsaltalak és hogy csalódnotok kellett bennem! - kezdi.
- Danielle szerinted megbocsátunk? Elrángatsz úgy beszélsz velünk, mint a kutyákkal! Mit képzelsz ki vagy te? - nézek a szemébe.
- Danielle Peazer, táncos! - nyújtja felém a kezét.
- Hozzám ne érj! - lököm arrébb a kezét.
- Mit akarsz....tőlünk? - kérdezi Liam még csendesen.
- Oh, Drágám.Tudod te azt!-vigyorog Liamre.
- Tudod jól, hogy barátnőm van és szeretem. Sosem csalnám meg egy ilyen szajhával, mint te! - mondja még mindig higgadtan.
-Liam...nem szajha. Kurva. Ő még nem szajha. - nézek rá Liamre. - Még! - most vissza Daniellera.
- Oké. Akkor én mentem is! Császtok! - mondja Danielle és kisétál.
- Most ez komolyan ennyit akart? - fordulok Liam felé.
- Várj! - mondja.
- Ne hogy azt higgyétek, hogy ennyivel megúsztátok! - fordul vissza és ezután becsapja az ajtót.
- Ennyit akart! - fejezte be Liam.
- Oké. Nekem egy életre elegem van belőle. - állok fel és kiszaladok Danielle után. A bejáratnál tart mikor én megfogom a kezét.
- Mit akarsz? - néz a szemembe.
- Danielle....Köszönöm. Köszönöm, hogy kiutazhattam hozzád, és így megismertem a One Directiont. Köszönöm, hogy mindig ott voltál nekem. Köszönöm, a barátságunkat. És köszönöm, hogy lefeküdtél Harryvel. - ölelem meg. - De kérlek hagyj minket békén. - távolodok el tőle. Könnyes szemmel bólint egy aprót. Elengedem a kezét ő pedig kisétál. Nézem ahogy eléri a kaput és onnan visszafordul.
- Viszlát! - kiáltja vissza. Kisétált a szobából, kisétált a házból ,kisétált a kertből, kisétált az életemből. Zokogva rogyok a hideg földre és csak sírok. A legjobb barátnőmnek nem tudtam adni egy második esélyt. Hogy miért? Mert ilyen szerencsétlen vagyok! Hiába vannak most is a barátok mikor ő miatta tanultam meg élni. Ő ellökött és én felálltam. Ha ő nem lett volna, akkor nem ismerem meg az igazi családom, ha ő nincs akkor engem még mindig vernének és ha ő nincs akkor, sosem tudom milyen az első szerelem, csalódás. Mert ő miatta lettem ilyen mint most. Elbasztam egy értékes barátságot, mert én hülye nem tudtam adni neki egy másik esélyt!
- Kicsim! Minden rendben? - ül le mellém Harry.
- Nem nincs! - bújok hozzá.
- Elment. - mondja ki halkan.
- Megkeressem. Nem érdekel, Harry, a legjobb barátnőm sétált ki az életemből én meg csak hagytam! - nézek fel rá.
- Nem haragszol rá? -kerekedik el a szem.
 - Miért is? Ő tanított nekem mindent. Ha nem utazok el hozzá talán engem már rég megkúrt volna az apám! - szalad ki a számon.
- Hogy mi? - áll fel. - Mit csinált volna? - kiabál rám.
- Mi folyik itt? - jön ki Niall.
- Hallgasd meg, Emilyt! - megy be Harry. Most mi baja lett?
- Mit mondtál el neki? - ül le mellém.
- Ha nincs Danielle akkor engem rég megkúrt volna az apám! - mondom csendben.Jézus istenem!
- Erről nem tudtak a többiek csak én..meg te! - mondja Niall.
- El kell nekik mondanom. Szükségem van Danira. - nézek Niall szemébe.
- Te döntésed! - emeli maga elé a kezét.
- Köszönöm Niall! - nyomok puszit az arcára, aztán tele puszilom az arcát és berohanok.
- MINDENKI TAKARODJON A MOZI SZOBÁBA! - kiabálom miközben felszaladok Harry szobájába. Kopogás nélkül nyitok be. Sehol nincs. Víz zubogást hallok. Zuhanyzik. Bezárom kulccsal az ajtót, és levetkőzök. Bemegyek halkan a fürdőbe,é s meglátom Harryt ahogy a vízcseppek végig folynak az izmain, és hátra hajtott fejjel, csukott szemmel zuhanyzik. Nagyot nyelve, beállok mellé. Körbeölelem. A karjait derekam köré fonja és így állunk.
- Miért nem mondtad el? - kérdezi rekedtes hangján amit annyira szeretek.
- Mindent elmondok nem csak neked mindenkinek. - nézek fel rá. Hevesen megcsókol, a tenyere pedig lejjebb csúszik a derekamról a fenekemre, mibe belemarkol. Nyögés szalad ki a számon, amit mosolyogva élvez. Beletúrok a hajába,és meghúzom elég durván és most ő nyög bele a csókunkba.
- Gyere! Már várnak a többiek! - húzódok el tőle. Bólintva kiszáll a zuhanyzóból én meg követem. Felöltözünk és mielőtt kilépnénk összekapcsoljuk az ujjainkat. Félve rá nézek és ő is rám.
- Együtt? - kérdezem meg.
- ÖRÖKRE! - suttogja. Kézen fogva indulunk le a mozi szobába hol a többiek idegesen várnak rám. Mikor meglátnak még idegesebbek lesznek. Harry leül én meg előre állok, hogy mindenki lásson.
- Ugye nem mész el? - kérdezi Liam.
 - Nem. A múltamról szeretnék beszélni. Ugye ti csak azt tudjátok, hogy vertek. - nézek körbe.
- Ez nem igaz? - kérdezi Zayn.
- Oh de még mennyire igaz sőt...Na szóval nem szeretnék róla beszélni annyira ezért csak kulcsszavakat szeretnék mondani, remélem megértitek. - mosolyodok el.Niallre nézek aki biztatóan mosolyog és ebből erőt gyűjtve újra szétnézek.
- Szekrény, bezártság, 2 nap, 16 év, fogdosás, verés. - sütöm le a szemem.
- Oh, szent úr isten! - szólal meg Eleanor? Felnézek és az ajtóban találom Elt, Pezzt és Sophiát.
Mindhárman odajönnek és megölelnek. Jess is csatlakozik. A fiúkra nézek aki némasággal néznek engem.
- Az ilyeneket kéne lefejeztetni! - szólal meg Zayn. Harry, Liam, Louis heves bólogatásba kezd Niallre pillantok aki még mindig ugyan úgy néz.
- És a másik...ki fogok békülni Daniellel. - nyelek egy nagyot.
- Miért is? - néz rám Liam.
- Mert gondold végig úgy az életem, hogy én még mindig ott vagyok L.A.-be. Titeket nem ismernélek, Jessicát se. És lehetséges hogy apám rég megkúrt volna. - nézek mélyen a szemébe.
- Mindenkinek jár egy második esély. - lép mellém Niall.
- De Dani többször is megcsalt...és ahogy ma viselkedett! - mondja Liam.
- Nem ezt mondtam hogy te békülj ki vele Liam! Kifogok vele békülni. - nézek a szemébe.
- Nem az én életem, nem szólok bele! - teszi fel a kezét.
- Köszönöm! - nézek rá hálásan. Miután ezeket megbeszéltük. Készülődni kezdtek a többiek, mert mentek bulizni.
- Na gyere már jó lesz! - mondja Eleanor.
- Nem szeretnék...- hallgatok el.
- Áh értem..Harryvel igi-dugi. - jön be Pezz.
- Ohó! Akkor valami csinosat kell felvenned. Na gyere csak. - mondja Eleanor. - Most te bemész oda. 10 percig zuhanyzol, majd kijössz itt lesz a cuccod és mi meg addigra eltűnünk. Oké? - néz rám Pezz. Mosolyogva bólintok és bemegy.
- Köszönöm! - kiabálom még vissza.
- Ez természetes. Na tusolj! - kiabálja vissza Eleanor. 11 perc múlva kimegyek a zuhanyzóból. Néma csend a ruhám pedig az ágyon. Még gyorsan mellé raktam egy csipkés szettet.