49. Talán szingli

Emily szemszöge

Letelt a két hét, vagyis ma veszik le a gipszem. A fiúkkal már elkezdődött a turné és túl vagyunk 5 koncerten. Ugye most itt vagyunk Floridában. Másnap mármint a gipsz eset utána másnap Jessica és Niall bejelentette nekünk, hogy járnak. Ne tudjátok meg mi volt nálunk. Harryvel mindennap együtt alszunk de még nem történt semmi köztünk, amit bánok. Mármint hogy csók meg ilyenek. Nem merem megtenni az első lépést. Arról hogy bele vagyok zúgva mindenki tud csak Ő nem. Mindig kettesben hagynak minket, de csak ökörködünk. És olyan érdekes, hogy mikor tegnap megkérdeztem, hogy ki akar elkísérni arra mikor leveszik rólam a gipszet csak Harry jelentkezett. Úgy hogy így állunk. Jess és Niall. mint két szerelmes, ami igaz is, folyton együtt tölti napjait. És olyan jó rájuk nézni. A csapatban már csak mi kettőnkre "várnak". Ezt Louis mondta.
- Jó reggelt! - nyom egy puszit a fejemre Harry.
- Neked is! - küldök felé egy mosolyt.
- Ma veszik le a gipszed! - vigyorog rám.
- Tudom és annyira várom már! - és ez így is igaz.
- Viszont egy dologra kérlek. Vegyél fel valami csinosat ja meg sapit és szemüveget! - kacsint rám.
- Ööö...Oké! De miért? - mit akar? Vagyis szeretne? Próbálok intelligens lenni de nem megy.
- Meglepetés. Most viszont siess. 11 óra és csak este 6-ig érünk rá. - áll fel az ágyról. Mivel Harryvel közös szobán osztozkodunk (mindenkinek van párja) így a bőröndjéhez sétál és kiveszi belőle a cuccát majd bemegy. Én is felkelek és összeállítom a "csinos" ruhámat. 5 perc múlva Harry lépet ki irtó dögösen. Ing volt rajta és nem volt begombolva. Fekete nadrág és tornacipő. Nem szólaltam meg csak az ajkamba haraptam.
- Mehetsz! - vigyorodott el. Besietem és be is zártam. Gyorsan lezuhanyoztam és megtörölköztem. A hajamat felfogtam mert vizes volt. Felvettem a ruhát utána meg a cipőt. Ezután csak szájfényt tettem fel. A hajamat kiengedtem és megszárítottam, miután száraz lett felvettem a sapit. A szemüveget is feltettem és kész voltam. Kinyitottam az ajtót és kimentem a szobába. Harryre néztem aki az ágyon ülve telefonozott, majd felnézet rám. Asszem' sikerült lenyűgöznöm mert elváltak egymástól az ajkai, és elkerekedett a szeme. Az ajkamba harapva fordultam teljesen felé.
- Gyönyörű vagy! - áll fel az ágyon.
- Köszönöm. Te meg szexi! - vigyorodtam el.
- Mint mindig! - kapott magára egy sapit.
- Meg szerény! - tettem hozzá nevetve.
- Na meg az. Indulhatunk? - kérdezte miközben felvett egy napszemüveget. Auch!
- Igen. Papírok nálam! - vettem fel a kék táskám.
- Oké akkor gyalog vagy kocsival? - megy ki az ajtón.
- Szép idő van... - gondolkodok el.
- Gyalog! - vágja rá nevetve. Becsuktam magam mögött az ajtót és a lifthez igyekeztünk.
- És meddig leszünk távol? - nézek rá.
- Este 5-ig!  -néz a karórára amin nincs semmi.
- Kiköpött Louis. - mondom mosolyogva.
- Miért is? - néz le rám.
- Mikor először találkozunk nyár elején akkor ő is ezt csinálta! - magyarázom neki.
- Ja tudod én meg Louis titkolt tesók vagyunk! - mondja komolyan.
- Képzeld én meg Niall is. - teszem a szám elé a kezem. Harry reakciója csak hogy felnevet majd kiszállunk a liftből. 5 perc múlva a kórházban vagyunk és várjuk, hogy behívjanak.
- Be kísérjelek vagy egyedül mész be? - néz rám.
- Harry! - nevetek fel. - Egyedül.
- Oké! - emeli maga elé a kezét. - Csak kérdeztem.
- Emily Green! - szólal meg a doktor. Bemegyek de még visszafordulok Harry felé aki már is telefonozik! Na szép. Nincs időm vele foglalkozni, mert már le is ültettek és elkezdték levágni rólam a gipszet. 15 perc múlva a gipsz a kukában landolt.
- Köszönöm szépen! Viszlát! - nyitom ki az ajtót.
- Viszlát! - mondja mosolyogva az orvos. Kisétálok és észreveszem Harry döbbent képét és tátott száját. Közelebb lépve felnézek rá ő meg le rám.
- Mi van? Szerintem zárd be, mert belerepül a légy. - zárom be a száját.
- Oké. Szerintem induljunk! - mosolyog és megfogja a volt gipszes kezem erősen.
- Harry az még fáj! - mondom neki.
- Oh, sajnálom! - néz rám bűnbánóan.
- Semmi. Csak ezt fogd! - nyújtom felé a másikat. Nevetve megfogja és magával húz. Lent egy fekete kocsi vár minket. Beülünk a hátsó ülésre, Harry pedig szembe néz velem.
- Szóval Emily. Lenne hozzád egy kérdésem! - mondja idegesen. Próbálok nyugodt lenni, de nem nagyon sikerül. Biztató mosolyt küldök felé. - Eljönnél velem randizni? - néz a szemembe. Most mit csináljak?Megszólalni nem tudok, ha meg igen akkor csak sikítani tudnék. Szólásra nyitom a szám, de egy hang se jön ki belőle. - Kérlek válaszolj! - néz rám Harry könyörgően.
- Igen. - mosolygok rá. Egy megkönnyebbült mosoly hagyja el a száját, és mosoly jelenik meg rajta.
- Köszönöm! - mit köszön? Hogy feltette azt a kérdést amit elég régóta várok?
- Harry. Nincs mit megköszönni. - mosolygok rá.
- Megjöttünk! - szól hátra a sofőr.
- Gyere! - száll ki Harry, és nekem is segít kiszállni. - Remélem egy paparazzi sem lesz, mert ha igen itt élő ember nem marad! - motyogja az orra alatt.
- Nyugi, én is itt vagyok. Nélkülem embereket nem ölsz! - nézek rá.
- Szóval ha tényleg embert ölnék te segítenél nekem? - néz le rám.
- Ja! Minden vágyam hogy embert öljek. - mondom izgatottan, mire Harry egy hangosat nyel. - El ne hidd. Amúgy igen. Mert biztosra mondhatom, hogy te embert nem ölnél meg. - mondom őszintén. Oh, dehogy nem. Engem fog mindjárt, ha még egyszer mosolyogni látom.
- Oh. Igazán? - vonja fel a szemöldökét, miközben elmosolyodik. Ne!
- Ha még egyszer mosolyogni fogsz, én komolyan mondom.... - motyogom.
- Mit fogsz csinálni? - kérdezi gúnyosan. - Itt vagyunk! - állunk meg egy étterem előtt. Bemegyünk és egy ott dolgozóhoz lépünk. Nem vagyok tisztában a nevekkel rég voltam már étterembe.
- Styles névre. Harry Styles! - mondja halkan Harry. A nem tudom mi bólint és egy két személyes dugott asztalhoz vezet. Leülünk és az étlapot kezdjük fürkészni.
- Jó napot! Mit kérnek? - jön oda egy pincér.
- Én rántott húst kérnék, sült krumplival. - nézek fel a pincérre.
- Szint úgy! - mondja Harry. Odaadjuk az étlapokat és egymásra nézünk.
- Tudod hogy mit szeretek nagyon benned? - tér egyből a lényegre.
- Na mit? - vonom fel a szemöldököm.
- Mikor mocskos szavakat mondasz! - mondja halkan.
- Oh, igazán? Én tudod hogy én mit szeretek benned? - kérdezem vissza. Most ő vonja fel a szemöldökét. Mielőtt válaszolnék a pincér érkezik meg.
- Jó étvágyat! - teszi le mosolyogva. Bólintunk és pár percen belül eltűnik.
- Amikor a kisfiús mosolyoddal csúnyán beszélsz! - nézek a szemébe, majd elkezdek enni.
Harry is elkezd enni és ezt csak az evőeszközök zajából vélem.
- Ez valami isteni! - motyogom miközben lenyelem a kaját.
- Úgy ahogy mondod. - kap be ő is egy falatott.
- Ezután mit fogunk csinálni? - kérdezem meg tőle.
- Titok! - mondja. Megettük a kaját, utána rendeltünk kólát. Miután azt is megittuk pincért hívtunk.
- Ki fog fizetni? - kérdezem meg tőle. Harry felnevet majd rám néz.
- Te teljesen hülye vagy! - jelenti ki.
- Nem szép lehülyézni egy lányt a randiján! - dőlök hátra a széken.
- A számla! - mondja a pincér .Harry beletesz egy kis pénzt. A pincér bólint, majd távozik.
- Haragszol? - kérdezi kisfiús mosollyal.
- Még mindig nem szép lehülyézni egy lányt a randiján! - mondom a szemébe.
- Jó, sajnálom! - mondja ki. Felnevetek, majd előre dőlök.
 - Az a baj Harry hogy rád nem tudok haragudni, még akkor sem tudtam....- hallgatok el.
- Akkor mikor? - döbben le.
- Mikor megcsaltál, az egynapos kapcsolatunkban. Mert nem bírtam úgy rád nézni, hogy ne az a kép lebegjen a szemem előtt, hogy te meg ő ott fekszetek egymás mellett. - csuklik el a hangom.
- Sajnálom, hogy...- kezd bele, de befogom a száját.
- Hányszor magyarázzam el. Nem kell sajnálni engem. Ellöktek, de felálltam. S ez örökre marad így. - mosolygok rá.
- Oké. Viszont akkor menjünk a következő helyszínre! - áll fel.
- Hova megyünk? - állok fel én is.
- Mint most is, titok! - mosolyodik el. Kilépünk az étteremből és visszaülünk a kocsiba.
- Na, kérlek!-könyörgök neki.
- Nem! - nevet fel. - Mindjárt ott vagyunk! - néz rám. És tényleg 5 perc múlva ott is voltunk. Hogy hol? A tengerparton. Kiszálltunk a kocsiból ami most elhajtott.
- Visszafele gyalogolunk! - magyarázza meg.
- Aha! - mondom az értelmes választ. Elindulunk és valahol leülünk a homokba.
- Mi történt veled ez alatt az egy év alatt? - teszi fel a kérdést.
- Nagyon akarod tudni? - nézek fel rá picit félve.
- Hát az nem tőlem függ! - nevet fel.
- Oké...szóval naponta 6 órát tanultunk, és mikor volt időnk akkor lementünk a törzs helyünkre, és ott ittunk.-mondom neki.
- És mitől javult a száj technikád? - hajol közelebb.
- Jess szerint egy éjszaka lesmároltam 50 fiút! - sütöm le a szemem.
- És még mindig szűz vagy? - kérdezi elképedve.
- Már bocsi de nem kurva vagyok, hogy minden szembe jövővel lefeküdjek. - komolyan kezd idegesíteni.
- Jó bocsi. Csak érdekel. - süti le a szemét. Majd ismét felpillant rám. A szemeibe ismét felfedeztem azt amit tán két hete. Harryt bámulva néztem, hogy mit csinál. Először az ajkamra pillant, majd a szemembe néz majd ismét az ajkamra. Beleharapok az alsó ajkamba.
- Csináld még egyszer! Ez szexis volt! - szólal meg rekedtes hangon.
- Mit csináljak? - engedem el az ajkaim.
- Felejtsd el majd én! - megcsókol és megharapja az alsó ajkamba. Automatikusan szétnyílnak ajkaim így ismét vad táncot járnak a nyelveink. A testem szinte lángol, ahogy találkoznak nyelveink. Harry végig dönt a homokban és felém kerekedve tovább csókol, majd eltávolodik tőlem.
- Van egy kérdés amit régóta felszeretnék neked tenni. - mondja lihegve.
- Mi lenne az a kérdés. - lihegem én is.
- Emily! Szeretném ha a barátnőm lennél! - néz mélyen a szemembe.