2016. február 6., szombat

48. Mindig is

Emily szemszöge

Lehet hülyén fog hangzani, de kiderült hogy szerelmes vagyok Harrybe. Hogy mikor jöttem erre rá?Mikor Louissal beszéltem. Mielőtt történt a baj. Fáj a fejem. Az a kibaszott autós belénk jött és most nem tudom hol vagyok. Hangokat hallok, és köztük van az ÖVÉ is. Rekedtes és..
- És mi van ha nem fog felébredni? - kérdezi mire valaki megérinti a kezem. Vagyis Ő. A kezem beleremeg amit megérez. - Vagy mégis! - hallom a hangján hogy mosolyog.
- Drága Húgicám ha most azonnal nem nyitod ki a szemed, én komolyan mondom szét feszítem. - szólal meg Niall. Próbálom de nem megy, megszólalni se tudok, vagy mégis.
- Mindjárt! - nyögöm ki de nem is az én hangomon. Hol a hangom.
- Niall állj le! Látod hogy így is próbálkozik! - szól rá Eleanor. És ekkor kinyitom a szemem, de vissza is csukom mert zavar a fény.
- Na látod, hogy kinyitotta! - mondja Zayn.
- Oh! Fogjátok már be! - nevetek fel. Kinyitom a szemem és körbenézek, megakad a szemem a legtávolabbi alakon aki nem néz rám. - Komolyan mondom ha kimondod hogy sajnálom, felállok és leütlek a gipszes kezemmel! - nézek rá. Félve rám néz majd közelebb jön.
- Akkor nem haragszol? - néz rám bűnbánóan.
- Louis Tomlinson! Magyarázd el nekem kérlek szépen hogy mi a faszomért haragudjak rád? - emelem fel a szemöldököm.
- Igen megmaradt! Ez ő! - nevet Pezz.
- Hát mert miattam vagy.....- kezd bele de én megütöm a szabad kezemmel. - Aú! - nyúl a fájó ponthoz.
- Ha még egyszer ilyen csacsiságokat beszélsz nagyobbat kapsz. Nem tudom hogy azt láttad-e amit én mert én azt láttam hogy az a balfasz autós jött belénk. - nézek rá.
- Igen azt láttam de.... - kezd bele de megint rácsapok.
- Nincs semmi de, sőt büszke lehetnél amiért felvilágosítottál valamiről bocs valakiről! - kacsintok rá. - Ha el nem mondtad! - húzom össze a szemem.
- Nem! Majd te. Nem vagyok én Cupido. - mosolyodik el.
- Oké ja és a kaja az éppen maradt? És a kocsi? - terelem a témát. Itt szakadt el a többieknél a cérna, és röhögni kezdtek. Mindegyikük nyerített, sőt lányok már fulladoztak is!
- Igen. És képzeld a kocsinak is alig van baja. Csak mi lettünk ilyenek! - magyarázza. - Te aztán tudsz témát terelni! - mosolyog rám Louis. Ekkor egy doktor toppan be.
- Mi ez a nagy hangzavar itt kérem csendesebben a beteg, fent van? - néz rám az orvos.
- Tudja azt történt hogy hamarabb fel ébredt a keleténél! - komolyodik el Hazza.
- Értem, és hogy van? - jön közelebb hozzám.
- Köszönöm kérdését jól! És ön? - kérdezek vissza. A többieknek nagy erőfeszítés kell hogy ne röhögjenek de kibírják, erősek!
- Jól de ne velem foglalkozzon. 2 hétig magácskán lesz a gipsz. 2 hét múlva vissza tud ide jönni? - vonja fel.
- Az a baj doktor uracska, hogy nem. Mert mi... - segítség kérően nézek körbe.
- Floridában leszünk! - mondja Niall.
- Igen ott! - mosolyodok el.
- Értem akkor majd írok egy papír és ha két hét múlva elmegy egy kórházba ott leveszik önről. Most viszont ha szeretne hazamehet! - mosolyodik el.
- Mi az hogy szeretnék? Akarok! Tudja nem nagyon csípem az ilyen kórházakat. Kiráz tőlük a hideg! -képedek el. Az orvos felnevet majd kimegy.
- Na akkor nyomás! - ugrok ki az ágyból, és vissza is ülök mert megszédülök.
- Óvatosabban drága! - mondja Zayn.
- Jó viszont forog velem a szoba! Nem biztos hogy letudok menni! - mondom. De hogy forog csak nincs kedvem sétálni!
- Akkor gyere le viszlek! - nyúl a térdem alá Hazz amibe szintén beleremegek.
- Indulatunk? - vigyorodik el Louis.
- Igen. Hány óra? - nézek körbe.
- Éjfél van drága! - mondja Sophia.
- Oh! Oké akkor nem baj ha én alszok? - fúrom a fejem Harry mellkasába. Megérzem illatát, és kábulatba esek.
- Ig....Nem! - mondja Niall. - Harry bírod? - kérdezi meg.
- Tök könnyű! - vágja rá.
- Aha! Annyi hogy 62 kg vagyok de se gáz ha bírsz! - suttogom neki.
- Nekem pehely könnyű vagy! - motyogja hogy csak én halljam. Mikor kiérünk megcsap a kinti légkör még közelebb bújok Harryhez. Betesz a kocsiba de úgy hogy nem látok belőle semmit mert az én szemem csukva.
- Indulhatunk? - kérdezi Louis.
- Halkabban alszik! - mondja Harry.
- Uh! Bocsi. Akkor indulunk! - motyogja.
- Miről beszéltettek a baleset előtt? - kérdezi Eleanor. Ne hogy elmondja!
- Oh Drága! Elmondanám de az a baj hogy csak kettőnk titka! - mondja Louis. Hála!
- Az amire gondolok? - kérdezi Niall.
- Attól függ mire gondolsz? - kérdezi Louis.
- Hát, hogy ő meg Harry. - mondja Niall. Most úgy kinyitnám a szeme de nem hallgatóznom kell még.
- Ööö..NEM! - mondja Louis. Köszi, most biztos hogy lebuktunk.
- Aha! Vegyük úgy be veszem. - mondja Niall.
- Na ne röhögtessetek már. Ezer százalék, hogy nem szeret csak barátilag! - nevet fel Harryre, és mivel eddig én a vállán pihentem most beestem az ölébe. - A kurva életbe! - mondja. Tudom, hogy fáj neki, nem is kicsit, de bocsi.
- Mi a baj? Hisz csak az öledbe eset! - mondja Pezz.
- Jó de...semmi! - mondja Harry és visszatesz a vállára.
- Megjöttünk! - kiált hátra Louis. Akkor meglepetés.
- Na végre! - nyújtózkodok fel. A többek hitetlenül néztek rám.
- Mióta vagy fent? - kérdezi Zayn.
- Tán mióta Pezz megkérdezte hogy mi a baj! - ásítok egy nagyot.
- És nem keltél volna fel? - kérdezi Harry.
- A-a. Olyan jó érzés volt hallani, ahogy szenvedsz!-húzom gonosz vigyorra a számat.
- Mitől szenvedne? - kérdezi Louis.
- Áh semmi. Kettőnk titka! - nézek a többiekre.
- Kicsi lány van mit mesélned! - nevet fel Sophia. Kiszállunk a kocsiból és érdekesen nézek a fiúkra.
- Öhm...Á biztos taxival mentetek a kórházba! - sóhajtok. Néma csönd lesz hirtelen.
- A KOCSI! - kiált fel Niall.
- Vagy mégsem! - húzom el a számat.
- Elmegyek érte! - mondja Zayn és megragadja Pezz kezét. Majd beszállnak és el is húznak.
- Oké most ezek...- kezd bele Niall.
- Szerintem ja....várjatok...Alig várom, hogy együtt ágyba bújjunk, hogy meztelen testemen érezzelek, hogy mindenhol hozzámérj! Fázom nélküled! Kellesz nekem.....pizsamám! - mondom.
- Már megint? - röhög fel Niall.A lányok nevetve néznek Niallre.
- Miért mikor mondott még ilyeneket? - kérdezi El.
- Mikor elmentünk érte. A fele úton ezeket fújta! - nevetett fel Liam.
- Még! - ugrándozott Jess.
- Nagy, és vastag, megőrülök érte, hogy a kezembe, a számba vegyem! Pedig tudom, hogy nem szabadna, talán meg fogom bánni, de nem érdekel, úgy vágyom már.....arra a hamburgerre! - nyalom meg az ajkaim.
- Aha! Szóval éhes vagy! - nevet fel Louis. - Elvitték Pezzék! - szomorodik el.
- De ott voltak a virágok! NE! - kiáltok fel.
- NEEEE! Hozzák vissza! - kiabál a némaságba Louis,
- Louis ígérem, hogy fogok neked venni, de ha te kockáztatsz! - mondom neki.
- Jó inkább menjünk be fáradt vagyok! - mondja Louis és befele indul. A többiek is elindulnak de én itt maradok. Vajon meg fog csalni még? Hisz még össze se jöttünk! De én szeretem! Louis azt mondta, hogy jól esett neki a csók. Akkor még tetszek neki? Vagy mi? És egyáltalán miért szeretem ismét belé? Hülye vagyok. Nem szeretem ismét belé, mindig is szerettem. Csak ez most felerősödött. Louis azt tanácsolta mondjam el az érzéseimet. De nem merem, félek. Mi lesz hogy ha vissza utasít? Ekkor éreztem hogy valaki a kezét a térd hajlatomba teszi és így emel fel. Mikor felnézek szembe találom magam vele.
- Szia! - mosolygok rá.
- Szia! Felvihetem magácskát? - kérdezi meg huncut mosollyal az arcán.
- Nehéz vagyok! - a nyaka köré fonom az egyik karom mert ugye a másik gipszbe van.
- Mint mondtam nekem pehely könnyű leszel! - mondja és elkezd befele cipelni.
- Hallottad az új hírt? - kérdezem tőle biztos hallott már róla.
- Melyiket? - emeli fel a szemöldökét. Épp a lépcsőkön visz fel. Komolyan ha menyasszonyi ruha lenne rajtam, rajta meg öltöny. Hú de szexin nézne ki öltönybe. Na szóval és csókolóznánk akkor olyan lehetne mintha most házasodtunk össze. Jujj de jó lenne.
- Hahó! Itt vagy? - tesz le a szobám előtt.
- Ja, hogy tesóm meg Jess csókolózott! - ez olyan mint amikor mi. Jajj de jó volt.
- Azt igen! Viszont ha nem baj én megyek aludni. - vakarja meg a fejét. Ne! Én azt akarom hogy itt..
- Itt aludnál? - meglepi de hevesen bólogat.
- 15 perc múlva itt vagyok. - nyom egy puszit a homlokomra.
- Legyen 20! - mondom neki. Furcsán néz rám, én meg felemel a kezem.
- Ja persze! - mosolyodik el. Majd elmegy a szobájához. Bemegyek a szobámba és a pizsamámmal együtt beszaladok a fürdőbe. Törölközőt tekerek a gipszre hogy ne hogy vizes legyen, és levetkőzők. Végzek kb. 15 perc alatt és 5 perc alatt sikerül fel vennem a pizsamát. Bemegyek a szobámba ahol már Harry vár. Végig mér majd elmosolyodik. Ő csak egy szál bokszerben van és így láthatom a hasát. Az a kidolgozott felsőtest többet érdemel mint egy WOW. Annyira szexin néz ki hogy egy sóhaj hagyja el az ajkaimat. Mikor ezt meghallja feláll és közelebb jön. Előttem áll. A hasa majdnem hozzám ér, de csak majdnem. Ha hozzám érne biztos hogy itt esnék össze. Felpillantok az arcára. Azon az arcon egy kisfiús mosoly bujkál, és a csillogó zöld szemei. A fáradtságon kívül mást is látok, de még nem tudom megmagyarázni, hogy mi is lehet az.
- Gyere! Látszik, hogy fáradt vagy! - ragadja meg a kezem. Ahol megfogott először égni kezdett a bőröm majd bizsergés vette át a helyét. Lefektetett az ágyra és befeküdt mellém. Egymás felé fordulva néztük egymást.
- Köszönöm ezt a napot! - mosolyodok el.
- Oh! Én köszönöm neked! Viszont most tényleg aludj. - nyom egy puszit a fejemre. Mintha ez lett volna a jó éjt puszi mert amint eltávolodott a szemhéjaim csukódtak is le.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése