57. Minden rendben

Emily szemszöge

Ez az éjszaka egyszerűen tökéletes volt. És amikor énekelt...csak nekem. NEKEM! Ez olyan érzés amit nem tudsz leírni de mikor átéled valami csodálatos. És az éjszaka talán ezt mondják szeretkezésnek. Mert nem szexeltünk, sem keféltünk. Szeretkeztünk. A kezemmel vándor útra indulok Harryt megkeresi de nincs mellettem senki. Kinyitom a szemem és ekkor jön be egy tálcával és bokszerban.
- Oh, Jézusom. Nem kellett volna! - ülök fel. Ráül az ágyra és leteszi elém a reggelim, majd bebújik mellém.
- De hogy nem! Ez a legkevesebb amit tehetek érted! - csókol meg.
- De akkor te is eszel! - távolodok el tőle.
- Nem, ezt neked csináltam! - jelenti ki.
- De! Ha ellenkezel akkor nincs többi ilyen! - teszem a kezem a péniszére és megmarkolom.
- Oké.....eszek én is! - fújja ki a levegőt.
- Na látod!-mosolyodok el. - Egyet Harry babának! - nyújtom felé a rántottát amit felszúrtam a villára. Nevetve bekapja és kiveszi a kezemből a villát.
- És a másikat Emily babának! - tömi a számba a kaját.
- Na, szépen így Emily baba megfullad! - iszok a pohárból.
- Bocsi! - nevet el. Miután megettük felöltöztünk és lementünk a konyhába. Az időre néztem ami 11:00 órát mutatott.
- A többiek mikor jönnek? - ülök fel a pultra.
- 12-kor. Vagyis tegnap azt mondták! - jön közelebb.
- Itt vagyunk úgy hogy abba hagyni mindent! - ront be Louis.
- Nem is csináltunk semmit! - nézek rá.
- Este se? - jön be Eleanor. Harryvel egymásra nézünk és elnapoltunk hogy erre nem válaszolunk. A többiek is bejönnek majd Zayn és Pezz megáll.
- Bejelenteni valónk van! Üljetek le. Kérlek! - néz ránk. Bólintva lemászok a pultról és leül az egész banda kivéve Pezz és Zayn.
- Na szóval megvan az esküvő dátuma.... - kezd bele Zayn.
- Június 20. - fejezi be Pezz.
- Ez szuper! - ugrok fel és ölelem meg őket. - Gratulálok!
- Pezsgőt! - kiáltja el Louis magát.
- Tényleg Louis neked van egy ajándékom. - jut eszembe.
- Mi az? - kerekedik el a szeme.
- Mindjárt lehozom! - szaladok fel. Előveszem a szekrény legaljából és mikor fordulok meg neki megyek valakinek.
- Komolyan nekem adod? - kerekedik el a szeme.
- Igen. Tudom, hogy szereted volna 2 éve. - adom oda neki.
- Nagyon köszönöm! - ölel meg. - Srácok nézzétek nekem adta! - szalad le. Nevetve megyek utána. A többiek is örülnek de nem úgy mint Louis. Mint egy kisfiú úgy vigyorog a répára.
- Tényleg neki adtad? - áll meg mellettem Eleanor.
- Igen. - mosolyodok el.
- Tudod, hogy mindig erről beszélt vagy 1 hónapig? - emelkedik meg a szemöldöke.
- Hogy mi van?-kerekedik el a szemem. Na ne már. Ennyire szerette volna?
- Igen. 1 hónapig csak a te plüssödről beszélt. Nem akart másikat csak a tiedet akarta, de letett róla. -mondja mosolyogva.
- Louis. Sok titkot őriz. Vigyázz rá! - kiáltom könnyezve Louisnak. Rengeteg titkot osztottam meg vele. Az a plüss ott volt velem mikor apám molesztált és még akkor is mikor először ütött meg anyám. Minden plüssömet elvették kivéve ezt. Ezt az én titkos helyemre rejtettem amit nem tudták hogy hol van. Ő volt az egyetlen igaz barátom idáig.
- Ne sírj! - húz magához Harry.
- Én nem sírok! - törlöm le a megeredt könnyeimet.
- Minden rendben lesz! - ölel meg.
- Már minden rendben van. - csókolom meg.
- Emily beszélni valóm van veled! - szakít el Harrytől Niall. - Négy szemközt! - húz fel a lépcsőn. Bemegyünk a szobájába, amit bezár és leül az ágyra.
- Öööö...nem merek leülni! - vakarom meg a fejem.
- Használunk óvszert! Na csücs! - dől hátra. Leülök és én is hátra dőlök.
- Most mi lesz miről szeretnél velem beszélgetni? - nézek rá.
- Anyáék rég láttak! - kezd bele.
- Nagyon rég! - sóhajtok.
- Karácsonykor hol leszel? - néz rám.
- A családommal szeretnék! - teszem a lábam az övére.
- Akkor nem Harryvel leszel? - lepődik meg.
- Szeretnék, de a családomat nagyon régen láttam már. Hiányzik Theo is. - fújom ki a levegőt.
- Oké,és szerinted Jessica velünk töltené a karácsonyt? - emelkedik fel a szemöldöke.
- Miért nem kérdezed meg őt? - mosolyodok el.
- Nem merem. - válaszolja őszintén.
- Figyelj, biztos beleegyezik. Fel is küldöm. - állok fel.
- De mi lesz hogy ha nemet mond! - ül fel.
- Az nem fog megtörténni! - mosolygok rá és és megölelem. Majd elhúzódom és kimegyek az ajtón. Levágtatok a lépcsőn és Jessica elé lépek.
- Niall hívat! - nézek a szemébe.
- Értettem! - nevet fel és felmegy. A konyhába megyek és kenek magamnak egy nutellás zsömlét. Beleharapok majd két kart érzek a derekam körül.
- Szeretnélek bemutatni a családomnak! - suttogja a fülembe. Félrenyelem a megrágott falatott, így egy pohár vízért nyúlok. - Minden oké? - néz rám aggódóan.
- Persze és mikor? - nézek rá könnyes szemmel.
- Én karácsonyra gondoltam....- mondja szégyenlősen.
- Uhh....nem lehetne szilveszterkor? - nézek rá félve.
- De hogy nem! Gondolom karácsonykor a családoddal szeretnél lenni! - nevet fel.
- Igen. - mosolygok rá.
- Akkor szilveszter? - jön közelebb és a karjait a derekam köré fonja.
- Akkor szilveszter. - nevetek fel. Ő megcsókol ami elhúzódhatott mert egy köhintés szakított minket meg.
- Pezsgőt? - nyújt felénk két poharat.
- Az esküvőre! - mondja Zayn és felemeli a poharát.
- Az esküvőre. - csinál így Perrie is.
- Az esküvőre! - kiáltunk fel mi is, így egyszerre és felemeljük a poharunkat. Miután "koccintottunk" lehúztuk a pezsgőket és tovább beszélgetünk.